Sziasztok!

A mai menüpontfejlesztés egy új DESIGN! :) Én nagyon örülök, hogy sikerült ilyen szép ingyen designt találnom.
Köszi!
CLICK

Salome

UI: Nektek hogy tetszik?

Az elite cseréim a designhoz illő ikont kaptak :)
 

Sziasztok!

Az oldal "ütemterve" szerint haladva ma egy hangulatos novellát hoztam:

Kopár lélek

Porhó szállingózott az utcákon, és Lisa aggódva nézett körül a tájon. Sehol sem látott pöfékelő kéményt, néhol egy-egy kopár fa magaslott, és rajtuk hollófekete varjak tanyáztak.
Az idő meglehetősen borús volt, és ha sütött volna a Nap, Lisa akkor is csak az utolsó sugarakat láthatta volna. Felkaptatott egy jeges dombon, és odalenn, a völgyben csodák csodájára egy kis fogadó állt. Lisa arcocskája kipirosodott, úgy érezte, révbe ért. Gyorsan igyekezett le a jeges ösvényen, megszaporázta a lépteit. A csizmája azonban megcsúszott a jégen, és kellemetlen bár, de ő egyszer csak a jégen találta magát. Beütötte a fejét és a kezébe belemartak a jégkristályok.
A szőke lány gyorsan felpattant, utána csak egy aprócska vérfolt hirdette: itt valaki gyorsabban sétált, mint azt kellett volna.
Szőke hajába piszkos hó tapadt, de őt nem érdekelte az sem. Összébb húzta vékony köntösét, majd leért a fogadóhoz.
Aprót csengetett egy kis rézcsengőn. Az ajtó azon nyomban kivágódott, egy kipirult arcú asszonyság lépett ki rajta.
- No jöjjön, kisasszonka, látom, jól átfázott.
Kellemes beszélgetésbe elegyedtek, és a nő rögtön teát főzött illetve kitisztította Lisa sebeit.
- No látod, szívem, még a lavór vizét is elszínezted a véres kis kezeiddel! Jó nagyot eshettél azon a jeges ösvényen!
Az asszonyság intett vékony fiának, aki csöndben elvitte a lavórt, hogy kiöntse. A vacsora is kellemes hangulatban telt, Lisa hosszú útjáról mesélt, és közben jóízűen falatozták a pulykacombot.
Hanem az este megint olyan dolgot hozott, hogy a mi kis hősünknek megrendítő élményben volt része. Az asszonyság lányát holtan találták a kamrában.
Hiába sírt-rítt a fogadó tuljadonosnője a rendőröknek, azok nem nagyon foglalkoztak az üggyel. Lisa lelkében élénken él a dolog, és sajnálta a csonka családot. Vigasztalta naphosszat az asszonyságot, és a fiútestvért is, bánatuk szakadatlan volt. Az asszony hányszor, de hányszor panaszkodott Lisának keserűn:
- Inkább a fiamat vitte volna el a kaszás, Lisa, tudd meg, az a fiú nem sokat dolgozott. De az én drága Florence-m, jaj, milyen szép szalmaszőke haja volt.
A sok panaszt egy idő után Lisa is megunta, úgy döntött, távozik a fogadóból, mert egyre nyomasztóbbá vált neki a légkör. A távozás estéjén melegen megszorította mindenki kezét, de vissza kellett mennie az emeletre, mert sehol sem talált a meleg, rókabőr kesztyűjét.
Átkutatta a saját szobáját, a társalgót, és végül a fiútestvér szobájába tért be. Az a lavor, amiben a kezét áztatták, még mindig ott volt, tele véres vízzel. Akkortájt nem foglalkozott a dologgal, hanem amikor a jeges ösvényen bandukolt újra, akkor értette meg mi történt.
A világtól elzárva, a keserűségtől vezérelve valami olyat tett egy fiú, amit nem szabadott volna... hisz az már nem Lisa vére volt a lavórban...
 

Sziasztok!

Nos, egy írónőnek is lehet rossz napja. :( Sajnos ez a péntek, nem úgy alakult, ahogy terveztem, egy nagyon hátsó szándékú pletyka indult rólam, ami teljesen alaptalan. Nagyon elkeserítő, hogy rossz emberek nem csak krimikben vannak, hanem a való életben is. :(
Mára egy kis könyvajánlót hoztam: (bal oldalon kidolgoztam az frissek tematikáját)

Agatha Christie: Az ABC gyilkosságok

Igen fordulatos könyv, a krimi koronázatlan királynője újabb gyöngyszemet írt meg. Andoverben meghal Alice Ascher, Bexhill-ben a bájos Betty Barnard, majd Chruston-ben is lecsap az a bizonyos "ABC". Abc mindenhol ott van, s a rendőröket kicselezve, Hercule Poirot eszén túljárva követi el a sorozatgyilkosságot. Azonban hamarosan fény derül mindenre: Poirot büszkeségét féltve, kideríti, kivel is áll szemben a rendőrség.
Természetesen a könyvben Poirot barátja, Hastings is szerepet kap, aki még mindig nem mondott le romantikus álmairól, és képtelen szemet hunyni a szerelmi szálak fölött. És hogy Hastings hogyan járul hozzá a rejtély megoldásához? Azt a nyájas olvasó derítheti csak ki.
A könyvben megelevenedik az angol társadalom minden embertípusa: az iszákos, öreg férfi, a kemény, már-már férfias öreg nő, a butuska pincérlány, a féltékeny ifjú és a komor, de okos hölgy is.



Ár: 2200.-

A KÖNYVBŐL KÉSZÜLT TELJES FILM MEGTEKINTHETŐ EZEN A LINKEN!

CLICK
 

Sziasztok!

Sajnos nincs sok időm, főleg így suli közben. Nem bánnám, ha a kiadóm sietne a könyv megjelentetésével, mert akkor még többet tudnám fejleszteni az oldalt. Ettől függetlenül igyekszem holnap is feljönni, és legalább valamilyen írásommal szórakoztatni Titeket!

Salome

Sziasztok!

Ma egy művésziesebb, lovas írásommal ismerkedhettek meg.

" Semmi sem zajong, csak a paták dobogása hallatszik a tájon. Egyesével verődnek neki a földnek és kis porfelhők szállnak fel. Sorban menetelnek, mint egy hadseregben, majd ha gyorsítani kell vidáman törnek ki.
Lételemük a futás. Szeretik, ha csak elmosódó fákat látnak, ha a kék tó víztükre összefolyik az őszi földre hullott levelek képével. Ők is észreveszik ám, hogy ősz van, hogy reggel jobban össze kell bújni, hogy melegen tarthassák a testüket.
De most kiürül a fejük, a gondolataik úgy repülnek, mint a gólya Afrikába. Ez nem a meleg Afrika, itt kék az ég, és csípős a levegő, ők most mégis élvezik ezt a kis futást. Megmozdul mind a négy lába, az egész izomzata látszik futás közben.
Kiért az 5 ló a szántóföldre. A lovasok óvatosan átirányították őket egy árkon, majd újra indulhatott a futás. A melengető napsugarak lágyan simogatják a tájat, és a lovak szőrét is. A vastag szőr alatt a hidegből semmit sem érezni, és ez így van jól. Felbukkan egy őzike, ami a szabadság jelképeként lebeg az 5 ló szeme előtt. Megiramodnak, és ha szárnyuk lenne, talán fel is repülnének az égig...meg sem állnának egészen az idők végezetéig."

Remélem tetszett a kis "firka", véleményeket várok a chatbe.

Üdv,

Salome